Lecke tartalma
Műnemek és Műfajok
Az irodalmi alkotásokat három nagy csoportba, úgynevezett műnembe soroljuk aszerint, hogy hogyan viszonyulnak a valósághoz, milyen a közlésformájuk és a megformáltságuk. A műnemeken belül további, konkrétabb formai és tartalmi jegyek alapján műfajokat különböztetünk meg.
A három műnem:
· Líra: Az érzelmek, gondolatok és hangulatok közvetlen, én-központú kifejezése. Jellemzően verses formájú, a nyelvi sűrítés és a képszerűség kiemelt szerepet kap benne. A lírai én (a versbeli „beszélő”) szólal meg, aki nem feltétlenül azonos a költővel.
o Jellemző műfajok:
§ Dal: Egyszerű érzelmeket (öröm, bánat, szeretet) megéneklő, könnyen énekelhető, gyakran ismétlődő szerkezeti elemeket (refrén) tartalmazó műfaj. (Pl. Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi ekhóhoz)
§ Óda: Fenséges tárgyról, magasztos eszméről, kiemelkedő személyről szóló, ünnepélyes hangvételű, emelkedett stílusú költemény. (Pl. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I.)
§ Elégia: Bús, borongós hangulatú, lemondó, a vágyott és a valóságos közötti távolságot hangsúlyozó vers. Az elmúlás, a veszteség érzése hatja át. (Pl. Babits Mihály: Esti kérdés)
§ Epigramma: Rövid, tömör, csattanós költemény. Eredetileg sírfelirat volt, témája lehet dicsőítő vagy gúnyos. (Pl. Kölcsey Ferenc: Huszt)
§ Himnusz: Istenséget vagy isteni hatalmat megszólító, hozzá könyörgő, fohászkodó, dicsőítő ének. (Pl. Kölcsey Ferenc: Himnusz)
· Epika: Történetet beszél el, eseménysort ábrázol szereplőkkel, helyszínnel és időbeli háttérrel. Középpontjában a cselekmény áll, melyet egy elbeszélő (narrátor) ad elő.
o Jellemző műfajok:
§ Eposz: Nagyepikai műfaj, amely egy egész közösség sorsát meghatározó, rendkívüli eseményeket és hősies tetteket beszél el, gyakran mitológiai elemekkel átszőve. (Pl. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)
§ Regény: Nagy terjedelmű, szerteágazó cselekményű, több szereplőt mozgató műfaj, amely részletesen ábrázolja a társadalmi környezetet és a jellemek fejlődését. (Pl. Jókai Mór: Az arany ember)
§ Novella: Kisepikai műfaj, mely általában egyetlen, rövidre fogott, fordulatos eseményt beszél el, kevés szereplővel. Gyakran csattanóval zárul. (Pl. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány)
§ Elbeszélő költemény: Verses formájú epikus műfaj, amely egy történetet mond el. (Pl. Arany János: Toldi)
· Dráma: Színpadi előadásra szánt, párbeszédeken (dialógusokon) és magánbeszédeken (monológokon) alapuló műnem. A cselekmény a szereplők konfliktusain keresztül bontakozik ki a nézők szeme láttára.
o Jellemző műfajok:
§ Tragédia: Olyan drámai mű, amelynek középpontjában egy kiemelkedő hős áll, aki a sorssal vagy a társadalmi erőkkel vívott küzdelemben elbukik. A hős bukása általában valamilyen hibájából vagy a körülmények áthághatatlan voltából ered, és a mű végkicsengése tragikus. (Pl. Szophoklész: Antigoné, Katona József: Bánk bán)
§ Komédia (Vígjáték): Célja a nevettetés, a komikum eszközeivel él. A középpontban általában hétköznapi hősök és megoldható konfliktusok állnak, a befejezés mindig szerencsés. (Pl. Molière: Tartuffe)
§ Tragikomédia: A tragikus és komikus elemeket vegyítő drámai műfaj.